A tél utolsó öröme: Hurrá, korizunk!


Február 25-én pénteken teljesült a bedősök egyik kérése: 41 tanuló mehetett az Alföldi ASZC Bedő Albert Erdészeti Technikum, Szakképző Iskola és Kollégiumból Szegedre korizni. Többen izgatottan várták, hogy a pár hónapnyi vagy évnyi kihagyás után hogyan fog menni a korcsolyázás. De persze voltak haladó korisok és teljesen kezdők is: néhányan szinte futottak-suhantak a jégen, páran pedig a korlát mellett kicsit félve, de elszántan tették meg az első lépéseket. A többség már bírt némi korcsolyatudással, ők - ahogy telt az idő – egyre gyorsabban és gyorsabban rótták a köröket, újabb és újabb manővereket próbáltak ki. Most nem számított, ki melyik osztályhoz tartozik, végre nem kellett osztályonként elkülönülni: mindenki segített mindenkinek, mindig volt egy lenyúló kéz, amelyik felsegítette a jégen elterülőt. Az első órában hangos nevetés, sikongatás töltötte be a teret: nevettek egymás grimaszain, csetlésén-botlásán vagy éppen saját magukon; hangosan énekelték a „Megy a gőzös, megy a gőzös”-t, amikor hosszú láncot alkotva utánozták a lakodalmi vonatozást; fekvőtámasz-versenyt rendeztek a jégen stb. Egy idő után lecsöndesedett a társaság nagy része: kezdett törni a cipő, elfáradtak a lábak, volt, akinek melege lett, volt, aki fázott. De a korizás végeztével, amikor a legelszántabbakat is leterelték a jégről, mindenki egyetértett: máskor is jönni kell! A buszon hazafelé fáradtan, de elégedetten mutogatták egymásnak a képeket, és bizony, nem felejtették el kimondani azt a fontos szót: „Köszönjük!”